A Munka Osztály 2012-évi beszámolója

A munka Osztály éves tervének megfelelően végezte tevékenységét, melyek megvalósításáról alább számolok be.

Természetvédelem: A téli madáretetések köre kibővült a Balokány-ligettel, mivel a magas hó és a hideg ezt szükségessé tette. A változatos élelem vásárlásának költségeit az osztály teremtette elő. Tíz darab madárodút gyártottunk és helyeztünk ki az Ordas tanya környékére a régiek pótlására, bővítésére. A faanyagot az erdészet biztosította.

Több alkalommal vettünk részt a Mecsek-hegység és a város szeméttől való megtisztításában. Öntöztük és gondoztuk a Balokány-liget felső sétánya mellé ültetett növényeket, melyek gondozására a városnak nem volt anyagi lehetősége. Jártuk a Mecsek védett területeit és óvtuk a szigorúan védett növényeket a gondatlan kirándulóktól. Vetítéses előadásokat tartottunk a Víz Világnapja alkalmából, valamint a Mecsek természeti értékeiről.

Források karbantartása: Az év során a forrástáblák újrafestése volt a fő feladat és a kisebb javítások elvégzése.  Balokány-ligetben terven felül felújítottuk a Ny-i oldalon a félszigetnél lévő rejtett forrást, ami eltömődött és feltörő vize a sétányon okozott gondokat. Az erdészet segítségével a Szent Imre-forrás kis tavát, az Eta-forrást és a Bikfa-forrást takarítottuk ki a sok iszaptól, törmeléktől. Felhívással fordultunk az erdőt járó emberek felé, a „Források védnöksége” felhívással. Magánszemélyek és természetjáró egyesületek csatlakoztak a felhíváshoz. Így közel száz mecseki forrásnak van gazdája, akik ápolják, tisztítják és jelzik a hibákat az osztály felé.Sok visszajelzés érkezik közös levelező rovatunkba, ahol az elvégzett munkákról, hiányosságokról számolnak be. Az erdészet padokat, asztalokat, lépcsőket újított fel, és épített több forráshoz, erdei pihenőhöz.

Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete 2010-ben indította el azt a programot, melynek célja, hogy áttekintést kapjunk területünk leglátogatottabb séta és turista útvonalai mellett található források vízminőségéről. Ezt a részletes forrásvízelemzést a 2012 évben is elvégezte az ANTSZ.

Túravezetések, turistautak karbantartása: Az év folyamán több túravezetést vállaltunk, iskoláknak, szakosztályoknak, egyetemistáknak. A BMTSZ tagjainak segítettünk a turistautak útjelzéseinek megújításában.

Túra a Jakab-hegy környékén

2012. január. 15. Balázs a korház térről hív, hogy indul a legközelebbi busszal Éger-völgybe. Az előző este leszervezett túratársak mind együttvagyunk, hogy elinduljunk a túrára. A tavon vékony jégréteg didereg és hódarát terített rá a felette elviharzó fekete felhő. A szakadozó felhők közül kisüt a nap, készítünk néhány felvételt a környékről. A források szerényen csordogálnak, a falevelek vastagon borítják a talajt. Idősebb turisták haladnak el mellettünk botjaikat kopogtatva a fagyos talajon. A patak mellett haladunk felfelé és betérünk a Gégen-kúthoz. A forrás bőségesen ontja a finom vizet, melyből letérdepelve Béla nagyokat kortyol. Felmászunk a volt VI. légaknához és nézegetjük a felettünk gyorsan szaladó felhőket. Messze ellátni a tiszta időben. Tovább haladunk felfelé egészen a Blokk- házig, majd a Négybarát-forráshoz megyünk. Kitisztogatjuk a szél által befújt levelektől, majd a Fenyves-forrást érintve az Apacsok-kútját keressük fel. Meglepetésünkre szépen csordogál a levéltakaró alatt. Kitisztítjuk az iker medencét, igaz a hideg víz kissé elgémberíti ujjaimat, de a meder tisztítását már a bakancs sarkával végezzük Istvánnal. Nem a meredek oldalt választjuk a hegytetőre jutáshoz, hanem az erdészeti úton szépen emelkedve jutunk fel a Pálos kolostorhoz. Benézünk a régi belső védőbástya környékére, és fotókat készítünk a múlt emlékeiről. A kövek között aranyos fodorkák zöldellnek, dacolva a fagyos éjszakákkal. Hófoltok világítanak a kolostor környéki tisztáson és erős szél karcolja arcunkat. István és Balázs felmászik a toronyba, hogy messze kémleljék a tájat. Csend van, csak a szél játszik dallamokat a fenyők ágait megszólaltatva. A kolostort megsüti a Nap, szinte vakítanak kövei. Tovább indulunk és néhány perc múlva már az István-kilátó romjait, fotózgatjuk. Évek óta kérem az erdészetet, hogy a korhadt, életveszélyes lépcsőket távolítsák el a toronyról, mert vannak, akik felmásznak. Mire ezek a gondolatok végigszaladnak agyamon István a hegymászó már fent áll a torony korhadt fagerendáin. Felnőtt rutinos régi turista és mégis megkockáztatja a veszélyes mutatványt. Nem örülök neki, mert bármikor bekövetkezhet a tragédia! Megvárjuk, még leér mellénk, és akkor indulunk a Zsongor kőhöz. Örömmel látom, hogy az erdészet elszállította a temérdek sok szemetet a pihenőpad mellől. A Kövirózsa tanösvény felfestése nem sikerült igazán. Sajnos a kőrózsákat a pihenő környékén egyre jobban kitapossák, mert észre sem veszik ezeket a körömnyi kis virágritkaságokat. Messze ellátunk a kovácsoltvas korlátra támaszkodva, mely évtizedek óta védi a kirándulók biztonságát. Hatalmas tükörként világít szemünkbe a Pellérdi halastó. Alattunk a lapos teraszon zöld színükkel világítanak a vörös kövek között az erdeifenyők, felette ölyvek köröznek keresve a megfelelő légáramot. A beszakadt Remete-barlang mellett haladunk el, majd a Kelta földvár sáncon haladva a Jakab-hegy legmagasabb pontjára mászunk fel, ahol valamikor radarral ellátott gépkocsi állt. Innen az Avar-kúthoz ereszkedünk le a Páprágy-völgybe. A forrást beterítette a sok falevél, és a vaddisznók betúrták az oldalsó köveket. Nekiálltunk és kitisztítottuk és a köveket visszatettük az oldalfalba. Sajnos a forrás száraz, csak lejjebb van kisebb csorgás a dagonyánál. Jelzett úton jutottunk le az Éger tetőre, ahol többen sétáltatják kutyáikat. A Mohosi-kis-kutat sem hagytuk ki a célhoz közeledve. Itt is sok levelet hordott a szél a forrás előterébe és az alsó kifolyóhoz is. Szépen kitisztítottuk és így láthatóvá vált a csorgó forrásvíz. Mire az Égervölgyi-tóhoz értünk, a Nap már más irányból világította meg a tó vékony jéggel borított felszínét.

Hasznos és szép órákat töltöttünk négyen a Mecsek-hegység e szép szegletében.

Emlékhelyek gondozása: Továbbra is fontos feladatunknak tartjuk a múlt emlékeinek megóvását, és a megemlékezéseket elődeink munkásságáról. Gondozzuk Kiss József sírkertjét, és a megemlékezések alkalmával a többi elődünk sírját is megtisztítjuk. A Magyarok kunyhójánál lévő emlékoszlopnál minden év augusztusában megemlékezünk turista elődeinkről. Részt veszünk minden év januárjában a Cinke tanyánál a Baranyai Aurél emléktúrán. Az erdészet munkatervünk támogatását segítve új padokat és asztalokat helyezett ki a volt Cinke tanyánál, Blokk háznál, Mihály remete-forrásnál, Tixi-forrásnál, Mohosí-kis-kútnál, darázs-kútnál, Bokor-forrásnál. Horváth Adolf Olivér emlékhelyénél és másutt is. Felújítottuk közös összefogással a Bazsarózsa kulcsos ház kertjében Csokonay Sándor forrásépítő és természetvédő emlékét őrző fakeresztet. A Mária kápolnánál felállított Mária képoszlopot újrafestettük. A Bakócai Fekete István új emlékkereszt tervezésében és felújításában részt vettünk.

Pléhkrisztus Bakócán

Egy alkotás vívódásai, örömei, születése

A telefon szokásos csengetésével szólt, amikor balesetemből gyógyulgatva felvettem és a túloldalon régi kedves ismerősöm hangja szólt. Baumann Józsi hívott, bennem van minden reménye, hogy a feladatot, amiért keres, megoldom. Bízik abban, hogy képes leszek megbirkózni vele, hasonló alkotással a hátam mögött. Hirtelen nem is értettem, miről van szó, rákérdeztem és elmondta újra. Bakócán állt egy pléhkrisztus, amely a régi időkben sok embernek jelentett megerősítést, Fekete István is írt róla, írásai szerint többször megállt előtte imádkozni. Ez a kereszt, a pléhkrisztussal kidőlt, tekintetéből, mellyel bíztatta az erre járókat, már nem látszik semmi, mert rozsda fedi. A megújító munkálatokban sokan vettek részt: a Mecsekerdő Zrt Sásdi Erdészete, a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, Huszár Ferenc grafikus művész, az Ajkai Fekete István Társaság, a Dombóvári Fekete István Kulturális Egyesület, a Mecsek Egyesülettől Baumann József.

Ehhez azonban valakinek újra kell festenie a korpuszt és erre kért Józsi fel engem. Igaz, hogy festettem már két oltárképet, képet temperával, akrillal, olajfestékkel, de kültéri zománcfestékkel eddig csak kerítést mázoltam. Kicsit elbátortalanított ez a tény és számos kérdést tettem fel magamnak. Alkalmas-e a zománcfesték képalakításra, hogyan lehet keverni színeit, mennyire lesz tartós? A bizonytalanság érzése és a kérdések kavarogtak bennem. A legfőbb kérdés nem az volt, hogy elvállalom vagy sem a felkérést, hanem az, hogy tapasztalat híján tudok-e olyan alkotást készíteni, amely méltó a jó Istenhez? Ez a kérdés, hasonló jellegű alkotásoknál még jobban előtérbe kerül. Elvállaltam, és meg is csináltam. Első lépésként körbejártam szinte az összes kis és nagy festékboltot, begyűjtöttem tanácsaikat. Olyan festék után kutattam, ami a zománcfestéknél jobb lehet. Kaptam olyan tanácsokat is, amiket ha megfogadok, még mindig csak tipródnék. De az utánjárást siker koronázta, megtaláltam a megfelelő festéket, és annyi színt vásároltam, amivel már tudtam más színeket is kikeverni. Megkaptam Krisztus fém testét, amit elölről és hátulról körberajzoltam, megpróbáltam kitalálni, hogy milyen belső formákkal rendelkezhetett korábban. Igyekeztem körüljárni az internet segítségével más pléhkrisztusokat. Sajnos a bakócairól már nem volt kép, és amúgy sem találtam sok ábrázolást. Amikor rajzolás közben Krisztus lábai sehogy sem akartak úgy egymásra kerülni, ahogy gondoltam, a bokák nem voltak jó helyen, rájöttem, hogy a jobb és bal oldalt felcseréltem! Kezdhettem újra a rajzolást, és meg is oldódott a probléma. Aztán elérkezett a pillanat, elkezdhettem a festést! Alapoztam egyszer, aztán még egyszer, egyik oldal, másik oldal. Arra gondoltam, hogy a hátoldallal kezdem, ha valami nem sikerül, mégsem fog látszani, hiszen teljesen eltakarja a kereszt. Így a hátoldal is aprólékosan elkészült, mintha látszana és ez így van jól.

Tömény festékkel kezdtem, mert ezt javasolta a leírás. A lemezen próbáltam keverni az árnyalatokat, de sajnos nem lett jó. Ezután hígítós ecsettel próbáltam összemosni a színeket, de ez sem volt az igazi. Ekkor jött az ötlet: testszínnel újra alapozok, és a száradás után majd könnyebben lehet felvinni a többi színt. Így az első felét már induláskor így készítettem el. Jól haladtam, de a száradási fázisokat szigorúan be kellett tartani.

A megfelelő festési mód megtalálásától fellélegeztem. Ekkor már éreztem, sikerülni fog a munka, jó lesz így. Türelmetlenül sürgettem volna a száradást, várakozni is tanultam az alkotás közben. Mindennap csak néhány óra munka következhetett, a többi idő a száradásé volt. Annyira vártam, hogy mikor tudok újabb részt hozzátenni, haladni a kész felé. Magával ragadott, teljesen a hatása alá kerültem. Az utolsó ecsetvonások mindig a legnehezebbek, amikor ott a dilemma: kell-e még ez a folt, ez a szín, vagy már sok? Hosszú percekig nézi ilyenkor az ember, hogy meglássa, megérezze, hogy igen, elég, elkészült. És elérkezett ez a pillanat a bakócai pléhkrisztus esetében is. Örömmel hívtam Baumann Józsit és Nagy Gábort. Elkészültem. Amikor elszállították tőlem, akkor már csak a viszontlátást vártam, a kereszten, a helyén.

Huszár Ferenc

Vadásztacskó sírja

A Gubacsos kulcsos ház fölötti turistaút mentén útjelző táblát és emlékoszlopot helyeztünk el a Vadásztacskó sírjánál. Az emlékhely kialakításában anyagokkal, szállítással, munkával a Mecsekerdő Zrt, BMTSZ és a Mecsek Egyesület munka osztálya segített.  

Túrán emlékeztünk meg két hatvan éves Mecseki forrásról.

60 éves Mecseki források köszöntése

Árpádtetőn, a telefonon bejelentkező négy túratársunkra várunk az extrém park pénztárához közeli fák árnyéka alatt. Megérkeznek túratársaink és így már együtt a 46 fős csapat. Ismertetem a mai túra útvonalát és a viselkedési szabályokat a Tájvédelmi körzet területén, mivel végig ott halad a túra. Az erdészlakások mellett haladunk el és nézegetjük a szép virágos kerteket. Az erdőbe érve jobbra haladunk és hamar kiérünk a nagy parkolóhoz. A forgalmas országúton áthaladva ismét erdőben haladunk a Rigó- kúthoz.  Itt elmondom, amit a forrás történetéről tudok.

Rigó-kút A forrás állandó kifolyású, de alacsony hozamokkal rendelkezik. Vízhozama 0,8-3 liter/perc. Vize a kivastagodott takarórétegből származik, de utánpótlásában szerepet kaphat a felső triász homokkő hasadékvize is. A forrást 1936-ban Rábay Gyula erdőmester tervei alapján a Mecsek Egyesület Kiss József Asztaltársasága foglalta. A jelenlegi építmény nem az eredeti, mert azt korábban lebontották és átépítették. Az eredeti építményből csak a kőbe vésett felirat lett felhasználva, valamint a bontott mészkövek.

Néhányan megkóstolják a friss forrásvizet és haladunk tovább a következő forrás felé. Szép fiatal erdőben megyünk az erdészeti úton, és turista ösvényen egyaránt. Egy kis emelkedő után érjük el a Bokor-forrást.

Bokor-forrás Mészkőből épített, támfalas forrás. A kifolyócső felett fehérmárvány táblán olvasható a forrás neve. A vízfolyás a miocén rétegvízből ered. Vízhozama 1-25 liter/perc érték körül mérhető. Elnevezését Bokor Dénes főerdészről kapta, aki a hajdanán a káptalani erdőségekben turistaút kijelöléseket is végzett.

Innen elindulva néhány perc alatt belebotlunk a következő forrásba.

Zsolnay-kút Körbefutó támfalas forrás. A homlokfalon található a Zsolnay család címere és alatta a forrás névtáblája. A forrás vize a miocén képződmények rétegeiből lép ki. A támfal előtt egy kis betonmedence található. Vízhozama nagyon változó és szélsőséges, 1-50 liter/perces értékek mérhetőek. Szárazabb időszakokban az áteresznél lévő vörös kifolyóból nyerhető forrásvíz. A forrást 1890-ben foglalták. Közelében volt a Zsolnay gyár márgabányája. A forrást régebben Zsivány-forrásnak nevezték.

A szárazság miatt csak az alsó kis csövön jutunk ivóvízhez. Kicsit felfele haladunk, majd átkelve egy aszfaltozott úton elérjük a csodálatosan szép famatuzsálemeket és a Tripammer-fa kirándulóközpontot, ahol kis pihenőt tartunk. Előkerülnek a finom ételek és hozzá a finom étvágygerjesztő itókák. Falatozás után elmondom az emlékhely történetét.

Tripammer Károly: (1872-1926)  főerdőmérnök Pécs első erdőmestere, városi erdőtiszt. Nevéhez fűződik a mecseki erdőgazdaság kezdeti, talán legnehezebb időszaka. Ő valósította meg a mecseki irtások helyén az első előnevelő csemetekerteket. Sokat tett a Mecsek erdészeti, és turistaútjainak, kiépítéséért. Az Országos Erdészeti Egyesület tagja volt. Ő tervezte 1903-ban a Mecseknádasdi községi malmot is. Életének 55-ik évében hunyt el.  Az emlékére bekerített és táblával ellátott öreg kocsányos tölgy a hetvenes évek elején egy viharban derékba tört, és elpusztult. Az emlék tovább örökítésére az erdészet egy a régi közelében álló kocsányos tölgyet jelölt ki. Fakerítéssel körbe vette, és egy emlékoszlopot helyezett el  Tripammer-fa felirattal. Az oszlopot magam készítettem és barátaim segítettek a felállításában. Az erdészet a kerítést készítette el. Mindenki pihenten indul neki a következő szakasznak a kék körjelzésen. Előbb fiatal erdőben haladunk, majd szép szálerdőben vezet utunk. Van lehetőség a különböző fák ismertetésére, felhasználásukra és kitermelésük módjaira. Megbeszéljük a teljes erdőborítás lényegét, és hogy ez miért jó a jövőre nézve. Egy kis tisztásnál készítek csoportképet a túra résztvevőiről.Tarvágáson vágunk keresztül, ahol már embermagasságúra nőtt a fiatal erdő és itt egyre meredekebben ereszkedünk a Melegmányi-völgybe. Elhaladunk egy víznyelő mellett és elérjük az első 60 éves forrást. Mikor a seprű is ideér a lassabban haladókkal, elkezdem mondani a forrás történetét.

60 éves Anyák-kútja: A Melegmányi-völgy legfelsőbb foglalt forrása. Vize a környék mészkőszikláin keresztül egy patakosbarlangon át, jut a felszínre. Változó vízhozamú karsztforrás 10-120 liter/perces vízhozamokat mérhetünk. A forrás két helyről tört fel, az egyik a foglalt forrás kifolyócsövén keresztül, a másik tőle néhány méterre fakadt. A barlangi részben történt leszakadás az esős évszak után elzáródást okozott, és a patakos kifolyást megszüntette. A forrás teljes vízhozama most a forrás nagy keresztmetszetű csövén jut a patakba. A forrást 1952-ben Csokonay Sándor építette ki. A támfal középső részében a Melegmányfelirat is olvasható. A foglalás helyétől kb. 20 m-re kezdődik meg az erős mésztufa kiválás.

Szép mésztufa kiválások mellett ereszkedünk le a csobogó patak mentén a nagy Mésztufa-vízeséshez. Sajnos kevés a csapadék és ez meglátszik a szerényen csordogáló erecskéken. A Melegmányi-forrás szépen folyik, adja a hűs forrásvizet.

Melegmányi-forrás A Melegmányi-völgyben a nagy vízeséstől balra található, kőfalazattal kiépített forrás. A vízhozam 1-6 liter/perc érték között változik. Felirata a kifolyócső felett olvasható. Vize a környék karsztos területeiből fakad.  A forrást 1961-ben Csokonay Sándor és segítői foglalták.

Itt hosszabb pihenőt tartunk, mindenki kényelmesen megebédelhet. Minden ülőalkalmatosságot igénybe vettünk, a kényelem érdekében. A pihenő és ebéd elfogyasztása után szót ejtek a tájvédelmi körzetek fontosságáról, és a környezetvédelemről. Elindulunk lefelé a völgyben, hogy a patakon kétszer átkelve a 60 éves Mecsek-forrást felkeressük az erdő rejtekében, melyhez nem vezet jelzett turistaút. Elhaladunk egy álló famatuzsálem mellett, majd megnézzük a háromszáz éves kidőlt famatuzsálemet. Innen két perc alatt a forráshoz érünk.

60 éves Mecsek-forrás: A forrás egy lapos terület végében található. A mészkőből készült falazatában található a forrás neve Mecsek-forrás és az elkészítésének évszáma 1952. A középső triász karbonátos üledékekből lép ki a forrásvíz a felszínre. A forrást a Mecseki Erdészeti Rt. 1995 felújította. Korábban merítős forrás volt, ma kifolyós rendszerű. A kifolyástól kb. 20 méterre az út túlsó oldalán egy kis tavat alakítottak ki, melyet a forrás vize táplál. Vízhozama 2-50 liter/perc. Egy erdészeti úton haladunk felfelé, hogy átjussunk a Nagy-Mély-völgybe. Fent az elágazásnál a bükkfába vésett évszámokat nézegetjük és a megszokott DR monogramot. Lassan lefele ereszkedünk és kerülgetjük az útra dőlt vastag fákat. A völgybe érve megmutatom a hatalmasra nőtt kocsányos tölgyeket, melyek a Mecsek hegységre nem jellemzőek. Ezek is telepített példányok. Átkelünk a betonhídon, és balra nézegetjük a mésztufa gátakat. A forrás vize az út szélén folydogál és kisebb, nagyobb kanyarokat ír le. A forrás falazatához érünk, ahol beszélek a források, és barlangok kialakulásáról a Mecsek hegységben.

Kánya-forrás A Mélyvölgyi kőfülke alatti sík részen építették. A felette elterülő hatalmas mészkőterületen található a vízgyűjtője. A forrás foglalását Csokonay Sándor és Molnár István végezte el 1974-ben. A forrás vize három vastag csövön áramlik ki az előtérbe. A középső triász időszak anizuszi emeletének mészkövéből lép ki a forrás vize évszakonként változó mennyiségben. A foglalástól 50 m-re kezdődik meg a mésztufa kiválása, amely később kisebb vízeséseket alkot. Felmászunk a Mély-völgyi kőfülkéhez, ahol régészek ősemberek eszközeit találták évtizedekkel ezelőtt. Mi a szépen rétegzett mészköveket figyeljük meg, és a lábunk alatt húzódó barlang bejáratát. Ebből hóolvadás idején rengeteg víz áramlik a kövek között a mederben lefelé.  A Kánya-forrástól felfele haladunk és egy kis vízmosásban balra lent találjuk a következő forrást.

Mariska-forrás A Nagy-Mély-völgy legfelső forrása. Foglalása támfalas építmény, melyben felül a forrás névtáblája látható, alatta a kifolyócső. Vízhozama változó: 10-80 liter/perces értékeket mérhetünk.  Mindenki felveszi hátizsákját és elindulunk egy meredekebb szakasz felé. Az erdészet kijárta az alsó utat, ezért többen ott haladunk egyre feljebb a kék sávjelzésű út felé. Mire felérünk, mindenki homlokán hízott izzadságcseppek csillognak. Kicsit szusszanunk, majd egy kevésbé meredek rész következik a Kereszt-kunyhói pihenőig. Lassan haladunk és nézegetjük a szép zöld mohapárnákat és a víz által koptatott szürke mészköveket. Kiérünk az aszfalt útra, elhaladunk az erdészház előtt, majd megállunk a volt Keresztkunyhónál lévő kőkeresztnél.

Keresztkunyhó Itt régen a favágók kis kunyhója állt. A kőkeresztet 1928-ban Rábay Gyula (1892-1968), a városi erdőhivatal vezetője építtette. Ma pihenőhely található itt ismertető táblával, szalonnasütővel, esőbeállóval.

Átmegyünk az úton, és a Fehér-kúti kulcsos házhoz indulunk. A házhoz közeledve számháborúzó diákok bujkálnak a vastag fák törzseinél, és kedvesen üdvözölnek bennünket. A kulcsos háznál a diákok tanáraival beszélgetünk a fiatalokról, kirándulásaikról.

Túratársaink egy része Árpádtetőre indul, hogy onnan Komlóra jussanak. Mi lefele indulunk, hogy az Ezeréves Gesztenyésnél szálljunk majd buszra. Kellemes úton ereszkedünk egyre lejjebb, és húsz perc múlva elérjük a település szélét. Vastag gesztenyefák kiszáradt törzseit látjuk és a kék ég fele nyújtózó kopasz ágaikat. Néhány famatuzsálem tövében új élet sarjad és tovább őrzi a gesztenyés régi hírét.

Hamar érkezik a városi busz, megfordul, és már indul is a kellemesen elfáradt turistákkal a városközpont felé.

Visszajelzések a Fekete Tisza-forrásról: Ez évben is sok levél és fotó érkezett a forrásról, amelyekben méltatják azt a szép munkát, melyet ott a Keleti Kárpátokban végeztünk barátainkkal.

Kedves József és Társai!

2012  július 18-án, immár harmadszor, mentünk el a Fekete Tisza forrásához. Láttuk a felkérésüket, így küldjük a most készült fényképet. Előtte 2010 júliusában jártunk ott, és most szomorúan láttuk, hogy bár több tábla került ki, de a magyar feliratú arról, hogy itt ered a Fekete Tisza eltűnt, helyére ukrán feliratú került. 

Üdvözlettel: Karczubné Ruszka Beáta

Kedves József!
Örülök, ha egy kicsit is segített az általam küldött fotó.
Jászberényben élek, élünk, és Barátaimmal egy motoros-autós túra keretében látogattuk meg a forrást.
Kőrösmezőn béreltünk egy terepjáró buszt, ami felvitt bennünket a forrás közelébe, majd az utolsó 600 métert már gyalog tettük meg.
Elismerés illet Titeket az ott végzett munkáért, számunkra pedig egy életre szóló élmény volt a kirándulás.
Üdvözlettel: Cseh Vendel

Ordas tanya: Az erdei fenyőrönkből készült faház, amely már elmúlt száz éves folyamatos karbantartást igényel. Ebben az évben favédőszer és gombaölő szer keverékével lepermeteztük a gerendákat, tisztán tartjuk a ház környezetét. Madárodúkat és etetőket javítottunk, tíz új madárodút helyeztünk ki a környéken. Figyeljük az élővilág változásait, erdészeti munkákat és mindent lejegyzünk az Ordas tanya naplójába. A környék forrásait heti rendszerességgel ellenőrizzük, takarítjuk. Megmutatjuk a ház „kincseit”, elmondjuk a ház évszázados történetét az erre kirándulóknak, bejelentett csoportoknak. Rendszeresen takarítjuk a közeli Petőczpuszta kis kápolnáját. 

Vendégek az Ordas tanyánál: Az év során többen felkeresték a kis házikót és bejegyeztek néhány gondolatot az üzenő füzetbe, mely egy fémdobozban található a bejárati ajtón.

Elismerés: Baumann József kapta az első Balokány-ligetért- díjat. 

Újonnan alapított elismerést adott át Pécsett a Balokány-ligetért Egyesület. A díjat a terület megóvása és fejlesztése érdekében végzett munkájáért Baumann Józsefnek ítélték oda. Baumann József a Balokány-liget újjáélesztéséért létrejött civil közösség, a Balokány Ligetért Összefogás legaktívabb tagja. A mára havi rendszerességgel tartott takarítási akciók szervezőjeként, a lépésről-lépésre megvalósuló fejlesztések egyik ötletgazdájaként és kivitelezőjeként kezdettől fogva oroszlánrészt vállalt a szükséges munkák elvégzésében. Az ő elkötelezettségének köszönhető az Aranyeső-forrás felújítása és egy szökőkút terve a forrás falazatára. A tó nyugati oldalán egy rejtett meghibásodott forrás feltárása és újjáépítése. Baumann József havonta ellenőrzi a Balokányi-források víz mennyiségét és hőfokát. Kapcsolatot tart az illetékes szervekkel, cégekkel, melyek körében a neve mostanra önmagában garanciává vált. A liget jelenlegi állapota, rendezettsége, tisztasága nagyrészt az ő lelkesedésének és óriási munkabírásának köszönhető. Mindezek alapján a Balokány-ligetért Egyesület neki ítélte oda az I. Balokány-ligetért-díjat, köszönetképpen az eddig eltelt időszakban végzett munkájáért. A díjat ezen túl minden évben az említett célok eléréséért legtöbbet tett személy kapja meg, az egyesület döntése alapján.

Balokány-ligetért Összefogás

Együttműködés: Munkánk eredményességét az teszi lehetővé, hogy jó a kapcsolatunk a Mecsekerdő Zrt-vel, a BMTSZ tagjaival a DDNPI munkatársaival és ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetével. Kapcsolatunk közel húsz éve tart és bízunk benne, hogy a jövőben is így lesz.

Minden együttműködő partnerünknek, ezúton is köszönöm a segítséget, támogatást.

Összegzés: az elmúlt év a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére eredményes, mert segítőink elsősorban a Mecsekerdő Zrt. mindent megtett azért, hogy a közjóléti létesítmények minél jobb állapotba kerüljenek. Lehetőségeik szerint anyagszállítással, munkásokkal, faanyaggal segítették a Mecsek Egyesület éves munkatervének megvalósítását. Munkájuknak köszönhetően megújultak esőbeállók, hidak, pihenőhelyek, útjelző táblák. Segítséget nyújtottak a turista utak karbantartásában, a forrásokhoz vezető lépcsők kialakításában, emlékhelyek karbantartásában.

A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség tagjai részt vettek a források tisztításában, közösen végeztünk turista útkarbantartást, és útjelzésfestést. Sok közös kiránduláson, rendezvényen vettek részt tagjaink. Közös munkánk eredményeként egyre többen járják szervezetten a Mecsek turista útjait.

DDNPI munkatársaival tartjuk a kapcsolatot, és a természetvédelmi őreikkel megbeszéljük közös dolgainkat. Besegítünk a békamentési feladatok végrehajtásában, védett területek felügyeletét látjuk el virágzások idején és észrevételeinket jelentjük a természetkárosításokról.

ANTSZ. Három éve tartó szorosabb kapcsolatunk a forrásvizek minőségének vizsgálatára terjed ki, segítünk a terepmunkában, a távolabbi kevésbé ismert forrásokhoz elvezetjük munkatársaikat. Méréseik eredményéről megkapjuk a listát, melyet honlapunkon közzé adunk az érdeklődőknek.

Tudjuk, hogy napjaink pénzszűkös világában egyre nehezebb a boldogulás, de bízunk benne, hogy az erdőt járva és látva a sok szép változást megfeledkezünk napi gondjainkról.

Munkáinkat segítették: Baronek Jenő, Baranyai József, Baumann József, Baumann Józsefné, Biki Endre Gábor, Csiszár Gyula, Feketéné Czifra Éva, Golubics István, Gundrum Károly, Hastó Attila, Földesiné Kövi Ildikó, Hágendorn norbert, Hohn Miklós, Horváth Péter Brúnó, Horváth Ákos, Horváth Zoltán, Huszár Ferenc, Jónás István, Kriston Barnabás, Krisztián László, Koncz Eszter, Kőnig Ferenc, Kocsi Ágnes, Kollár Tamás, Kovács Szabó János, Lázár Tamás, Máthé Péter, Müller Norbert, Nagy Balázs, Őri Zsuzsanna, Pintér Ottó, Ripszám István, Rónaky Gizella, Sajgó Ferenc, Soóky Irén, Stalenberger Tibor, Strasser Péter, Szabó Dalecker Ibolya, Tasnádi János, Tóth Klára, Tóth Péter, Tóth Mihály, Varga Jenő, Várady József, Várnai József, Végh Károly, Wágner László, Zwick Zoltán.

Köszönöm tagtársainknak és segítőinknek az elvégzett munkát, mellyel hozzájárultak a Mecsek–hegység és környezetének megóvásában, szépítésében. Segítségetek nélkül nem lehetett volna ilyen eredményes és szép munkát végezni.

Köszönjük a szorgos munkát azoknak a ”névtelen” segítőinknek is, akik 2012 évben kirándulásaik alkalmával kitisztították a források előterét, összeszedték a szemetet és óvták környezetünk tisztaságát.

Köszönettel: Baumann József Munka Osztály elnöke

Képek 2012: https://picasaweb.google.com/117472526231510299537/MecsekEgyesuletEvkonyv2012

Virág album: https://picasaweb.google.com/117472526231510299537/ViragAlbum

2012. november. 07-én 26 fõvel "Falujáró túrán" vettünk részt Mázán, Lakatosné Novotny Sarolta vezetésével. Kellemes õszi idõben megnéztük a szép környezetben lévõ Koromszói Árpád-kori kolostor régészeti feltárását. Innen tovább mentünk a szép tiszta faluban és egy trófeagyûjteményben, fafaragásokban gyönyörködhettünk Kaszanics Jánoséknál. Ugyanitt láthattunk sok fajta fácánt a „kis vadaskertben”. A kultúrházban szívélyesen fogadtak bennünket a foltvarró hölgyek. Megmutatták a foltvarrás technikáját, és egy kiállítást is berendeztek munkáikból. Lehetõségünk volt vásárolni a szép és ötletes munkákból. Utána forró teával és teasüteménnyel megvendégeltek bennünket. Beszélgettünk a kellemes meleget sugárzó cserépkályhák mellett a falu életérõl, munkalehetőségekrõl, tevékenységükről.

Köszönjük Sárinak túravezetőnknek a kiválóan megszervezett túrát és a foltvarró asszonyoknak a sok kedvességet!

Baumann József

Képek a túráról:

https://picasaweb.google.com/117472526231510299537/Maza03?authkey=Gv1sRgCPie4pfWiOKMwAE&feat=email#

Részlet az Ordas tanya naplójából

Ordas tanya ellenőrzése, madáretetők feltöltése, róka etetés, hólapátolás a ház körül. Kint - 4, 7 fok van a szobában 0, 1fok. Csodálatosan szép az erdő a 15 cm vastag hólepeltől, ami megragadt, fákon, bokrokon. A források az évszaknak megfelelően folynak, kivéve a Lenke és a Kis Lajos-forrást, melyek nem indultak még be. A Rigó-forrást levegő befúvatásával tisztítani kellett, mert eldugult a kisméretűülepítő medencéje. Petőczpusztai kápolnánál a hó elseprése, és a piros túra bélyegzők ellenőrzése.

Baumann József

https://picasaweb.google.com/117472526231510299537/Ordas?feat=email#slideshow/5835551484265442626

A Mecsekerdő Zrt. tölgyfa fűrészárut ajánlott fel a Balokány Ligetért Összefogásnak, hogy a zöldhulladék komposztálásához ládát tudjunk készíteni. A szélezetlen deszkákat és a hat tartógerendát Háber János és csapata lecsiszolta. Jónás István és jómagam a komposztáló láda összeállítását vállaltuk. Szép őszi időben a szivattyúház előtt fúrtunk, faragtunk, és lassan kibontakozott a láda vázszerkezete. A vékony gerendákat a keskenyebb oldalakon a levágott darabokkal megerősítettük és elkezdtük a borító deszkalapok felcsavarozását. Egész jól felszerelt asztalosműhelyt hoztunk össze az otthoni szerszámokból. Mire az egész deszkalapok elfogytak, addigra erőnk és lelkesedésünk is kimerült. A maradék deszkalapokat toldani kell csavarozással, és egy délelőtt befejezzük a munkát. A terepre való szállításhoz legalább tíz markos legényre lesz majd szükségünk.

Baumann József, Munka Osztály elnöke