Idén a rendkívüli helyzetre való tekintettel nem tudtunk személyesen megemlékezést tartani a Pécsi Köztemetőben jeles elődeink nyughelyeinél.
A megemlékezést most virtuálisan tesszük, így hajtunk fejet az idén évfordulós elődök részére.
- Inczédy Dénes Ágoston 1843-1900
Ciszterci szerzetes, tanár, matematikus, iskolaigazgató. 1865-től 1889-ig a pécsi ciszterci főgimnázium mennyiségtan és természettan tanára, 1889-től az iskola igazgatója. Dulánszky Nándor pécsi püspök szentszéke ülnökévé nevezte ki. Munkássága elismeréseként 1895-ben megkapta a Ferencz József-rend lovagkeresztjét.
Inczédy Dénes kedvelte a természetet, a természetjárást, mind a Mecseken, mind a távolabbi hegyeken. Kirándulásai során a szép tájak, műemlékek látványát rajzokban örökítette meg. A Mecsek Egyesületnek megalakulásától a haláláig választmányi tagja volt. Egykori iskolája, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium 2014-ben természettudományi labort nevezett el róla.
- Késmárky István dr. 1865-1926
Katolikus pap, teológus, egyetemi tanár.
Újságíróként 1903-tól két éven át a Pécsi Közlöny felelős szerkesztője volt, majd 1911-től öt éven keresztül a Dunántúl című napilap főszerkesztői tisztét töltötte be. Pécs szerb megszállás alatt elnöke a magyar kultúra védelmére alakult Pécsi Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaságnak és a Pécsi Műbarátok Körének. 1922-től a Pécsi Tudományegyetemen az egyházjog nyilvános, rendes tanára, 1923-24-ben a jog- és államtudományi kar dékánja.
A II. világháború után jelentős szerepet játszott a pozsonyi egyetem Pécsre kerülésében. A Mecsek Egyesület tagja volt, 1912-13-ban az egyesület munkáját választmányi tagként is segítette.
- Oberhammer Antal 1871-1930
Pécs egykori rendőrkapitánya, főjegyzője, alpolgármestere, 1926-tól országgyűlési képviselője.
A közigazgatásban végzett munkája elismeréseként 1907-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Élete során tevékenyen részt vett Pécs város kulturális, hazafias és jótékonysági mozgalmában. 1901-1927 között a Mecsek Egyesület választmányának volt a tagja.
- Rauch János 1865-1934
Pécs egykori városi mérnöke, műszaki főtanácsosa.
1891-ben részt vett a Mecsek Egyesület megalakításában, 1892-96 és 1910-21 között az Egyesület főmérnöke, 1911-től az Egyesület választmányának a tagja, 1921-től haláláig az Egyesület alelnöki tisztét töltötte be. Több mecseki létesítmény megépítése fűződik a nevéhez. Ő tervezte és róla nevezték el az 1910-ben épült tubesi János-kilátót, mely kilátót 1981-ben, a katonai adótorony építésekor lerombolták. 1991-ben Kovács Szabó János kezdeményezésére egy alapítványt hoztak létre új kilátó építéséért. Az új János-kilátó avatására 2001. szeptember 15-én került sor.
- Vándor Gyula 1898-1980
Első hallgatója volt az Erzsébet Tudományegyetemen 1924-ben megalakult Olasz Tanszéknek. 1928-ban szerzett középiskolai tanári oklevelet, francia, német, olasz szakon. Az 1946 március 1-én megnyílt pécsi Délszláv Líceum és Tanítóképző Intézet első igazgatója volt. Tanított a Széchenyi Gimnáziumban, majd a Leőwey Klára Gimnáziumban. Szabad idejében kedvenc időtöltése a zeneszerzés és a természetjárás volt. A Mecsek Egyesület választmányi tagja volt.
- Zsolnay Vilmos 1828-1900
Gyáros.1853-ban átvette atyja üzemét, majd 1862-ben Ignác bátyjától azt a kis terrakottaműhelyt és téglavetőt is, amelyet az idők folyamán a világhírű Zsolnay-gyárrá fejlesztett. 1876-ban a párizsi világkiállításon nem csupán aranyérmet, de a becsületrendet is, 1896-ban a millenniumi kiállításon pedig a Ferenc József-rendet is megkapta. Nevéhez kötődik a porcelánfajansz és a fagyálló pirogránit feltalálása. Közreműködött az eozin nevű lüszteres máz kidolgozásában is. Pécs város társadalmi életébe jelentős szerepet vitt, több szervezet is vezető testületeibe választotta. A ME 1891-es megalakulásától egészen 1900-ban bekövetkezett haláláig alelnök volt.
