Még ebben az évben szerettük volna felújítani az Erdősmároki-horgásztó közelében álló Schram-keresztet. A felújításhoz hiányzott még 120.000 Ft. Elkezdtem ismeretlenül kutakodni, telefonálni Erdősmárokra. Bár a Schram családnak nincsenek ma itt élő tagjai, azért sikerült eljutnom egy helybeli segítségével a Mánfán élő Dreher családhoz, akik rokonságban álltak a Schram családdal. Ők nemrég a Dunántúli Naplóban kis cikket is írtak, hogy milyen jó volna ezt a ledöntött keresztet ismét helyreállítani, mivel látták, hogy az erdészet és a Mecsek Egyesület milyen sok keresztény emlékhelyet újít meg, de ez nincs benne.
Nagyon megörült Dreher Antal, amikor telefonon megkerestem őket. Egy hetet kért, hogy megbeszéli a Németországban élő, – Erdősmárokról elszármazott rokonával – mennyivel tudna hozzájárulni. Közben a himesházi és szajki plébánia is egy kis pénzbeli hozzájárulást ígért. Továbbá Erdősmárokon is szóbeszéd tárgya lett. Egy helyi asszony vette pártfogásba az ügyet, és egy hét alatt 10 személytől összeszedtek 20.000 Ft-ot. Három hét alatt összegyűlt a pénz, így már megbízhattuk a mestert a felújítással.
Egy szép szeptember végi szombaton ki is mentünk a kereszthez Dreher Antallal és feleségével, hogy kipucoljuk a környezetét, hogy a mester neki tudjon állni a munkálatoknak. A keresztet 1936-ban állították fel, akkor még fontos útelágazási csomópontban állt. Ekkor egy útirányt jelző tábla is állt itt, mely jelezte, hogy merre lehet elindulni Maráza, Erdősmárok és Liptód irányába. A keresztet az 1950-es évekig rendszeresen gondozták, majd ahogy elköltözött a család, úgy egyre kevesebben viselték gondját, bár még az 1970-es, 80-as évekig valamilyen szinten törődtek vele. Akkor még kis fakerítéssel volt körülvéve, amin riglivel betolható ajtó is volt.
Az 1990-es években a kereszt előtti utat és a környék terepszintjét fél méterrel megemelték. Ezután a keresztet egyre jobban elfedte a talajréteg. Eredetileg két gesztenyefa volt a kereszt mellett, ma már csak egy van meg. Az 1990-es évek elején az út felé eső gesztenyefát kivágták, mert nagyon rálógott az útra. Valószínűleg ekkor a fa kivágásakor dőlt le a kereszt, és sajnos a kárt okozók nem vállalták tettükért a felelősséget, a feszületet nem állították helyre. Azóta még inkább feltöltődött a környezete.
Először a bozót kiirtásával kezdtük meg a munkát, majd mivel reggel már elterjedt a híre a 60 fős kis településen (a Baranyai-dombság legkisebb települése Erdősmárok), még ketten érkeztek a faluból, akik hoztak fűkaszát, motoros fűrészt, és levágták a nagy gesztenyefa kereszt fölé hajló ágait.
Miután a terep megtisztult, nekifogtunk a kereszt talapzatának kiásásához. Először könnyen ment az ásás, majd egyre nehezebb lett a kemény talaj felásása. Azonban nem számítottunk arra, hogy a kereszt ennyire „földbe van süllyedve”, most 80 cm-el magasabb a talaj szintje, mint annak eredetileg lenni kellett. Most ott tartunk, hogy ugyan kiszabadítottuk a keresztet a föld fogságából, de az egy gödörben ül. A helyreállításra két megoldás kínálkozik. Az egyik, hogy a kereszt környezetében lévő talajt kellene 10 m-es körzetben 80 cm mélyen leszedni, de ez nagy munka és az évek alatt ismét visszatöltődne. A másik, hogy kiemeljük a keresztet a mostani terepszintre és lehozzuk a mároki temetőből, egy másik már használaton kívüli keresztnek az alsó talapzatát, melyet az önkormányzat felajánlott erre a célra, és arra ültetjük rá az ittenit. Valószínűleg ez lesz a megoldás. Egy helyi vállalkozótól ígéret van arra, hogy a kereszt nehéz elemeit munkagépeivel segíti egymásra illeszteni, illetve az új elemeket beépíteni. A kereszt függőleges szára új lesz, mivel itt a régi törött nem használható, a korpuszt (Krisztus) már megrendeltük a kőfaragótól.
Biki Endre Gábor
