Tisztelt Tagtársak! Tisztelt Érdeklődők!
A Mecsek Egyesület 130 évvel ezelőtt, 1891. április 30-án alakult meg. Az ez alkalomból tervezett ünnepségek a koronavírus járvány miatt sajnos elmaradnak.
A megemlékezés koszorúit a jeles elődök nyughelyeinél ez évben dr. Varga Tamás, a Mecsek Egyesület ügyvezető elnöke és Pappné Halász Andrea, az Ifjúsági Osztály új elnöke helyzeték el a Pécsi Köztemetőben.
Angster Imre (1916-1990)
Angster Imre orgonaépítő mester, unokatestvérével Angster Józseffel a pécsi Angster Orgonagyár vezetői voltak 1940-től 1949-ig, annak államosításig. Édesapja, Angster Oszkár orgonaépítő mester alpinista volt a XX. század elején. Angster Imre hatvan éven át vett részt a természetbarát mozgalomban. Sokféle önkéntes tevékenységet végzett: források tisztítása, útjelzésfestés, túravezetés, kulcsosház-felújítás, a Magas-Tátrában 1907-ben elhunyt fiatal pécsi hegymászó, Wachter Jenő sírjának gondozása. A Mecsek Egyesület kiránduló szakosztályának tagja, majd titkára volt. Sokat tett a püspökszentlászlói Bazsarózsa kulcsosházért, részt vett országos természetbarát találkozók megszervezésében. Legkedvesebb tája a Keleti-Mecsek volt, de járta egész Magyarországot és a Magas-Tátrát.
Dischka Győző (1847-1901)
Dischka Győző egyike volt a Mecsek Egyesület megalapítóinak. Tudós tanár, főreáliskolai igazgató volt, akinek igazgatói szobájában döntöttek 1890-ben egy helyi turista egyesület létrehozásáról. E döntés nyomán alapították meg 1891-ben a Mecsek Egyesületet. Dischka Győző az Egyesület választmányának is tagja volt, emlékét a pécsi belvárosban utcanév őrzi.
Fesztl Nándor (1871-1958)
Fesztl Nándor törvényszéki, majd ítélőtáblai bíró, a Mecsek Egyesület egykori aktív tagja. 1091-ben lépett be a Mecsek Egyesületbe, 1906 és 1907-ben, majd 1926 és 1929 között is választmányi tag volt,1907 és 1923 közötti időszakban Kiss Józseffel együtt az Egyesület titkári teendőit is ellátta. Mecseki séták címmel ismertetései jelentek meg a Mecsek Egyesület évkönyveiben 1908 és 1910 között.
Makay István (1876-1941)
Makay István 1926-ban Pécs város polgármester helyettese, majd 1929-ben főjegyzője, 1936-1940 között a polgármestere volt.
Mattyasovszky Jakab (1846-1925)
Mattyasovszky Jakab a Zsolnay kerámiagyáros családban Zsolnay Miklós lányának, ZsolnayTeréznek a férje, aki geológusként is segítette apósa felfedezéseit, a legtökéletesebb agyagfajták megtalálásában. 1891-1913 között a Mecsek Egyesület választmányának tagja, 1912-től a Barlangkutató Osztály elnöke volt.
Dr. Nendtvich Andor (1867-1951)
Dr. Nendtvich Andor a Mecsek Egyesületnek 1893-tól a tagja, 1922-től 1946-ig az elnöke volt. 1906-tól kisebb megszakításokkal 1936-ig Pécs polgármestere. Polgármesterként nagy szerepe volt abban, hogy Pécs városa befogadta a Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemet. Érdemei elismeréseként 1927-ben az egyetem rektora díszdoktorrá avatta. Emlékét ma utcanév őrzi. Mindig tevékenyen segítette a Mecsek Egyesület céljainak megvalósítását. Ő avatta fel 1931-ben a Dömörkapui menedékházat, melyet a Mecsek Egyesület az iránta való tisztelet jeléül róla is nevezett el.
Oberhammer Antal (1871-1930)
Oberhammer Antal Pécs egykori kormánybiztosa, rendőrkapitánya, főjegyzője, polgármester helyettes főjegyzője, 1926-tól országgyűlési képviselője. A közigazgatásban végzett munkája elismeréseként 1907-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Élete során tevékenyen részt vett Pécs város kulturális, hazafias és jótékonysági mozgalmában. 1901-1927 között a Mecsek Egyesület választmányának volt a tagja.
Ptaček Viktor (1861-1927)
Ptaček Viktor a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókja vezetője és egyben a Mecsek Egyesület aktív, a közösségért sokat dolgozó tagja volt. A Mecsek lelkes barátjának emlékét turista pihenőhely őrzi a Dömörkapunál. A pihenőhelyet a Mecsek Egyesület építette a család adományából 1828-ban.
Dr. Szabó Pál Zoltán (1901-1965)
Dr. Szabó Pál Zoltán geográfus, földrajz-történelem szakos középiskolai tanár, egyetemi oktató, Pécs egykori országgyűlési képviselője. Az Erzsébet Tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanára volt 1923–1933 között, a Dunántúli Tudományos Intézet megszervezője, igazgatója 1943-tól haláláig. 1948-ban részt vett a pedagógia Főiskola megszervezésében, ennek is első igazgatója volt. Elnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak és a Magyar Hidrológiai Társaságnak, alelnöke a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaságnak, tagja volt az MTA Földrajzi Bizottsága Magyar Földtani Társulatának. Fő kutatási területe a természetföldrajz, ezen belül morfológia, hidrológiai és karsztkutatási eredményeivel szerzett szakmai elismerést. A Mecsek Egyesületnek 1928-tól tagja, 1938-tól a főtitkára volt. 1939-től 1944-ig választmányi tag. A Mecsek Egyesület évkönyvében többször írt a Mecsek kőzeteiről, barlangjairól és a Tettyéről.
Taizs József (1861-1936)
Taizs József nyomdatulajdonos, a két világháború közötti tagja volt Pécs városi törvényhatósági bizottságnak, kereskedelmi tanácsosi címet kapott. 1904 és 1935 között a Pécsi Takarékpénztár igazgatóságának tagja volt, és a Magyar Nemzeti Bank váltóbírájának is megválasztották. A Mecsek Egyesület választmányának tagja volt, nyomdájában készültek az egyesület kiadványai, évkönyvei.
Tripammer Károly (1872-1926)
Tripammer Károly főerdőmérnök, Pécs első erdőmestere, városi erdőtiszt, a Mecsek Egyesület egykori tagja. Nevéhez fűződik a mecseki erdőgazdaság kezdeti, talán legnehezebb időszaka. Ő valósította meg a mecseki irtások helyén az első előnevelő csemetekerteket. Sokat tett a Mecsek erdészeti és turistaútjainak kiépítéséért. Az Országos Erdészeti Egyesület tagja volt. Az emlékére bekerített és táblával ellátott öreg kocsányos tölgy a hetvenes évek elején egy viharban derékba tört, és elpusztult. Az emlék tovább örökítésére az erdészet, egy a régi közelében álló kocsányos tölgyet jelölt ki és fakerítéssel körbe vette. A 2011-ben a megújított kerítés elé, Baumann József emlékoszlopot készített Tripammer fa felirattal.